Az újszülött élete nem tiszta lappal indul. Mire a kisbabát a születése után először megöleljük, magzatként már számos olyan élményt szerzett, melyek tapasztalattá sűrűsödve döntően befolyásolják sorsa további alakulását. Neurobiológiai kutatások eredményei is igazolják, hogy az emberi működést az egész életre kihatóan formálja az anyaméhben töltött időszak: egészségi állapotunk, magatartásunk, reakcióink gyökereit a magzatot érő hatások "programozzák".
A születés során a magzat emberré válik, ez életünk első nagy normatív krízise. Ahogy ezt a magzat átéli, az olyan mintázattá válik, amelyet később más helyzetekben is alkalmazni fog. A születés során elszenvedett traumáknak ezért jelentős hatásuk van a személyiség és az életút alakulására, alapvető zavarokat okozhatnak a fejlődésben, az életvezetésben, a kapcsolatokban.
Az anyaméhben, valamint a születés során megtapasztalt kellemetlen vagy fájdalmas élmények egyaránt feldolgozást igényelnek, hogy a magzati programozás hatásait felülírva másféle, az életet jobban szolgáló megoldásokra legyünk képesek. Ezen az úton minden nappal ránk köszönthet az újjászületés szabadsága.
Orosz Katalin: Klinikai szakpszichológus, terapeuta. A transzperszonális pszichológia irányzatának egyik legnevesebb hazai képviselője. Mivel terápiás munkája során számos alkalommal tapasztalta meg a születés és a magzati kor traumatikus eseményeinek érzelmi akadályozó hatását, kialakította saját módszertanát a születési élmény pszichoterápiás feldolgozására. A szakmai vezetésével létrehozott Perinatus Alapítvány a magzati lét, a várandósság és a szülés-születés pszichológiai hatásait kutatja, és a témában önismereti csoportokat szervez.
"Felnőtt kapcsolataink azonban szemmel láthatóan bizonyos mintázatokat követnek. Vannak emberek, akik őszinte barátságban képesek támaszt nyújtani, de ha valaki nincs közeli kapcsolatban velük, akkor is biztonságban érezheti magát mellettük. Másokkal ugyanakkor igazán fárasztó együtt lenni, mert például mindig résen kell lenni, hogyan fogalmazunk, kellemetlenül felemlegetik a hibákat és egyáltalán nincsenek tekintettel a partner érzékenységére. Vajon miért van az, hogy olyan sokféle kapcsolata van minden embernek, az alapvető szokásaik még sem változnak? Az egyik mindig kötekedő marad, a másik akár sok kudarc után is jóindulattal van mások iránt."
Dr. S. Nagy Zita, PhD: Általános neuropszichológus, egyetemi adjunktus. Az ELTE Pszichológiai Intézetében kutatja és tanítja a perinatális időszak személyiségfejlődést meghatározó jellegzetességeit. Az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetben végzett neuropszichológiai terápiás munkája során tíz éve kíséri agykárosodást szenvedett emberek "újjászületésének" folyamatát. A Perinatus Alapítványnál felnőtt egyéni terápiákat tart, önismereti csoportokat vezet, és asszisztensként segíti a Születni-Újjászületni pszichoterápiás csoport munkáját.
Orosz Katalin és S. Nagy Zita A sorsformáló 9÷1 hónap
