Egy kiváló pedagógus, A. S. Neill mondja el az általa alapított iskola, Summerhill történetét, valamint gondolatait gyerekekről és szüleikről, iskolákról és tanárokról, szabadságról és kényszerről. Neill forradalmi pedagógiai elvei - ellentétben a tekintélyelvű nevelési módszerekkel - a gyermeknek annyi szabadságot adnak, amennyi csak lehetséges. A szabad, önmagát szabályozó gyermek szabad akaratából tanul és cselekszik, ami boldogabb és gyermekibb életet tesz lehetővé, később pedig kiegyensúlyozottabb, neurózisoktól mentes felnőttkort.
"Ez a könyv azoknak a szemelvényeknek a gyűjteménye, amelyeket amerikai kiadóm, Harold Hart válogatott ki négy korábbi könyvemből. - A Summerhill ma gyakorlatilag ugyanolyan, mint 1921-ben volt, amikor megalapítottuk. Közös diák-tanár önkormányzat működik, a növendékek szabadon eldönthetik, hogy részt vesznek-e az órákon vagy sem, jogukban áll tanulás helyett játszani napokon, heteken, ha kell, akár éveken át, nem részesülnek semmiféle - sem vallási, sem erkölcsi, sem politikai - kioktatásban, és senki nem próbálja átalakítani a jellemüket."
"A nehéz gyerek boldogtalan. Örök harcban áll saját magával, ebből kifolyólag a világgal is - írja Neill a könyv bevezetőjében. A nehéz felnőtt ugyanebben a cipőben jár. Egy boldog embernek nem jut eszébe megzavarni egy gyűlést, vagy a háború mellett szónokolni, vagy négert lincselni. Egy boldog feleség nem zsörtölődik a férjével és a gyerekeivel. Egy boldog ember nem gyilkol és nem lop. Egy boldog munkáltató nem félemlíti meg az alkalmazottait.
Az összes bűntényt, az összes háborút vissza lehet vezetni a boldogtalanságra. Ez a könyv azt kísérli meg bemutatni, hogy miből is fakad a boldogtalanság és hogyan képes tönkretenni emberi életeket, illetve hogy miként lehet felnevelni a gyerekeket úgy, hogy e boldogtalanságot legalább nagy részben elkerüljék."
