Szása, a szibériai kistigris állatkertben született.
Emberek gondozták, és cuclisüvegből etették. A mamájával nem találkozott, de gyakran álmodta azt, hogy egy gyönyörű, csíkos nagymacska ringatja a mancsai között, aki nem lehetett más, csak az anyukája.
Egy nagy eső után éppen egy pocsolyában készült meghempergőzni, amikor hirtelen megmerevedett, és a fülét hátracsapta: a vízből egy sárga kistigris nézett vissza rá, akinek nem voltak csíkjai. De hová tűnhettek?...